Megalakulástól a századfordulóig.

Megalakulás, indulás időszaka

„1957. elején jász-Nagykun-Szolnok megyében, elsőként itt Jászladányon is megkezdődött a tagság szervezése, szövetkezeti pénzintézet vagyis takarékszövetkezet létrehozása céljából. A szervezési munka irányítását a MESZÖV dolgozói végezték, a konkrét helyi feladatokban aktív szerepet töltött be a Földművesszövetkezetek, a KTSZ-ek és a mezőgazdasági szövetkezetek vezető dolgozói.
A takarékszövetkezet a Földművesszövetkezetek Járási Központja tagjaiként működhettek, amely akkor Jászapáti településen volt.

1957. június 30-át írtunk, amikor Jászladányon alapító tagjaink az alakuló közgyűlést megtartották. Megválasztották a tisztségviselőket, Elnöknek Katona Pált választották. Minimum 25 tagot kellett gyűjteni, ahhoz, hogy megalakulhasson a takarékszövetkezet, melyből 51%-nak parasztnak , tsz tagnak kellett lennie.
Egyenként 100 Ft-os részjegyek jegyzése volt kötelező, minden belépő tag részére. A Földművesszövetkezet a szervezési munka segítése mellett, biztosította a tárgyi feltételeket is. Ezek a következők voltak: egy kb 30m2.es iroda, 3 db íróasztal, 5 db szék, 1 páncélszekrény, 1 db szenes kályha, 1 db mosdótál állvánnyal. Az Igazgatóság feladata volt a személyi feltételek biztosítása. Az elnök mellett 1 fő könyvelő és 1 fő pénztáros került alkalmazásra. A munkaidő napi 2 óra, majd 4 óra volt kezdetben. Az Igazgatóság üléseit vasárnap délelőtt tartotta.

A Jászfényszaru és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet 1963. július 1-jén kezdte meg működését Jászfényszaru, Bajcsy Zs. út 20. sz. alatt.

Működési területe Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy és Pusztamonostor községekre terjedt ki.

Induláskor 330 fő a taglétszám, 33.000 Ft összegű részjegyalap.

A takarékszövetkezet működése szempontjából meghatározó a település földrajzi helyzete, Jászfényszaru a Jászság északi részén fekszik, a fővárostól mindössze 68 km-re. Az itt lakó, mintegy hatezer ember részben tradicionálisan kötődik a Jászsághoz, másrészt sokkal több modernizációs hatás éri, mint a kevésbé nyitott, eltérő helyzetű jászsági falvakat.

A takarékszövetkezet mindenkori vezetése felismerte ezt a környezeti tényezőt, felhasználta és élt vele oly módon, hogy az eredményes működés érdekében beépítette tevékenységébe.

A takarékszövetkezet a beindulását követő években dinamikusan fejlődött, nőtt a taglétszám, a betétállomány és a folyósított kölcsönök állománya is erőteljes növekedésnek indult.

A működési területhez tartozó községekben Jászfelsőszentgyörgyön és Pusztamonostoron 1969-ben kirendeltséget nyitott.

A fejlődés ütemére jellemző, hogy 1969-ben Jászfényszarun, 1972-ben Jászfelsőszentgyörgyön, 1976-ben Pusztamonostoron új üzletházakat építettek és korszerű, szép környezetben folytatta munkáját a takarékszövetkezet.

A Jászfényszaru és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet megalakulásakor csak kamatozó betéteket gyűjtött, 1969-től kapcsolódott be az OTP megbízásából a gépkocsi nyeremény betétek forgalmazásába. 1974-től nyereménybetét, 1977-től takaréklevél betét gyűjtésére volt lehetőség az OTP megbízásából.

Az átutalási betétszámla bevezetése 1978. évre esik, a nyugdíjak, valamint az intézmények, hivatalok által számfejtett munkabérek számlára történő utalására csak 1982. áprilisában nyílt lehetőség.

A számlanyitással kapcsolatos szervező munka Jászfényszarun 1981. nyarán indult.

A takarékszövetkezetek az 1957-ben kiadott ideiglenes Ügyrend és Ügyviteli Szabályzat értelmében csak 3 féle hitelt folyósíthattak: termelési, építési és személyi célúakat.
Termelésre /mezőgazdasági/ 3.000 Ft-ot legfeljebb 2 évre, építésre 5.000 Ft-ot /legfeljebb 1 évre/, személyi /céljelleg megjelölése nélkül/ 1.000 Ft-ot /legfeljebb 6 hónapra/.
A takarékszövetkezet hitelezési tevékenysége - a kormány által jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek alapján - először 1968. évben került szabályozásra.

Ennek lényegesebb elemei voltak:

a takarékszövetkezetek kölcsön nyújtására - a korábbi 50 % helyett - betétállományuk 40 %-át használhatták fel
a kölcsönállományon belül külön kereteket állapítottak meg: személyi keretet az 1967. XII. 31-i állomány összegében, építési keretet pedig a kölcsönalap 25 %-ában határozták meg
a kölcsönalapok és kölcsönkeretek betartását országos szinten kívánták meg és módot adtak a szövetkezetek közötti alap, illetve keret átcsoportosítására.

Áruvásárlási hitelek

Kisiparosok, kereskedők részére folyósítható hitelek

Szolgáltatási hitelek

1969-től került bevezetésre /Sz.É. 1969/29. Sz./ a szocialista országokba történő utazásokhoz és egyes javítási célokra. Cikklista szerint lehetett folyósítani.

Kisvállalkozások hitelei

Egyéb pénzügyi szolgáltató tevékenység

1. Totó-Lottó borítékos sorsjegy értékesítés
     - Totó-Lottó értékesítés
     - Totó-Lottó kifiz. nyeremény
2. Idegenforgalmi tevékenység
3. Állami Bizt. megbízásából
     - díjbevétel
     - megkötött bizt. szerz.
     - Kifizetett károk
     - Kezelt állomány
4. Egyesült Jászsági ÁFÉSZ kötvényértékesítés
5. ÁFÉSZ dolgozók munkabérének kifizetése
6. Rendelkezésre tartott összegek kifizetése
7. Felvásárolt termékek /tej, dohány, állat/ ellenértékének kifizetése
8. IKKA utalványok, OTP takarékcsekk beváltás
9. Autóklub tagdíj beszedés, új tagok szervezése
10. Hirdetések felvétele, bonyolítása Szolnok Megyei Néplapmegbízása alapján

Az 1985-ös esztendő fordulópontot hozott a takarékszövetkezetek életében. A január 1-jével életbe lépett jogszabályok a takarékszövetkezetek státuszában, tevékenységi körében, gazdálkodásában /jövedelem és keresetszabályozás/ lényeges változásokat hoztak, de hosszú távra meghatározták fejlődés lehetőségeit is, másik meghatározó és jelentős tényező, hogy a takarékszövetkezet növelte működési területét, az 1985. március 13-i küldött 5/1985. határozatában módosította az Alapszabály I. fejezetének első bekezdését az alábbiak szerint:

"A szövetkezet neve, székhelye és működési területe

Neve:
Jászfényszaru és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet

Székhelye:
Jászfényszaru

Működési területe:
Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jászfelsőszentgyörgy, Jászberény"

Ugyanakkor született határozat a taglétszám 800 fővel és a részjegyalap 1 mFt-tal való növeléséről.

A takarékszövetkezet fejlődési dinamikája felgyorsult, 1985. december 3-án már Jászberény, Palotás J. u. alatt megnyitotta új kirendeltségét. Jászberény csaknem 30.000 fő lakosú kisváros a Felsőjászság "fővárosa", nagy lehetőségeket kínált az immáron banki jogosítványokkal rendelkező takarékszövetkezet számára. Egyben kihívás is volt a városban évek óta eredményesen működő bankok, az OTP, MHB mellett.

A jogszabályok szerinti tevékenységek bevezetésére fokozatosan történt: 1985-ben az OTP-vel azonos feltételekkel az államilag támogatott szociálpolitikai kedvezmények igénybevételével összefüggő lakásépítési és vásárlási hitelezés megindulhatott, dinamikusan nőttek az állományok, a gazdálkodási eredmény.

Fennállása óta a legmagasabb összegű betétnövekedést könyvelte el, 27,5 MóFt-ot, a bázis állomány 21 %-át.

A szövetkezetnél 9 betétformára volt lehetőség betét elhelyezésére. Az átutalási betét széles körű elterjesztése kapcsán 700 főre nőtt a számlatulajdonosok száma.

A betétállomány
57 %-át Jászfényszarun,
14 %-át Pusztamonostoron,
23 %-át Jászfelsőszentgyörgyön,
6 %-át Jászberényben
kezelték.

A kölcsönfolyósítás fejlődési ütemére jellemző, hogy a községek területén a 3 %-os kedvezményes kamatozású szociálpolitikai kedvezménnyel dotált építési jellegű hitelekre benyújtott minden igényt kielégítettek, a kiadott hitelösszege elérte a 11 millió Ft-ot.
A háztáji zöldségtermelést, állattartást 9 millió Ft összegben 662 tagján keresztül támogatta a takarékszövetkezet, mintegy 50 %-kal növelte így a mezőgazdasági célú kölcsön folyósítását.

Kiegészítő tevékenység forgalma 1986. évben 20 millió Ft volt.

A banki jogosítványból adódóan beindult a vállalkozási tevékenység is, saját beruházásban lakások építését kezdte meg 1986-ban Jászberény, Szabadság téren, 700 m2 területen. A beruházás 27 lakást eredményezett és lehetőséget biztosított új, korszerű "bank" üzlethelyiség kialakítására is, az egység építéséhez a SZÖVOSZ 3 millió Ft támogatást nyújtott.

1989. őszén az eredményesen befejeződött saját beruházásban épített lakások értékesítése, melyhez a takarékszövetkezet nyújtott 50 móFt szoc.pol. kedvezménnyel igénybe vehető, piaci kamatozású kamattámogatásos hitelt.

A szövetkezeti tagok jászberényi üzletház beruházási alapjához 5 millió Ft célrészjegy jegyzésével járultak hozzá 1989. szeptember 30-ig, így 1990. májusában a 320 m2-es, exkluzív üzletház elkészült.

A takarékszövetkezet jövőjét és létét jelentősen meghatározó lépés következett be 1990/15. sz. igazgatósági határozattal, a takarékszövetkezet nevét megtartva áthelyezte a központi irányítást Jászberény, Szabadság tér 9-10. sz. alatti új, korszerű irodaházába.

1989-ben a dinamikus fejlődés megtorpant, 1990-ben a rohamosan változó pénzpiaci helyzet, az állami kényszer intézkedések, az infláció következményeként e tendencia folytatódott.

A takarékszövetkezet a gazdasági visszaeséssel kevésbé sújtott területen működött, így óvatosabb üzletpolitikával - ha csökkenő jövedelmezőséggel is - stabilizálni tudta tevékenységét.

1991. december 1-jén lépett hatályba a Pénzintézeti Törvény, az első olyan jogszabály, amely biztonsági szabályozórendszert írt elő a takarékszövetkezetek működésére vonatkozóan. Meghatározta a végezhető tevékenységek körét, a szavatoló tőkéhez kötődő hitelezési és befektetési korlátokat, a könyvvizsgálatra és a tartalékok képzésére vonatkozó főbb szabályokat.

A takarékszövetkezet bankszerűen működő pénzintézet, amely tagi érdektől vezérelt, miközben működésének alapfeltétele az eredményes, nyereséges működés. Ahhoz, hogy a takarékszövetkezet megfeleljen a piacgazdaság kihívásainak, mind tőkében, mind pedig technikában, mind tudásban növelni kell teljesítőképességét. Ehhez egy átgondolt, részleteiben kimunkált, stratégiai gondolkodásra alapozott jövőkép szükséges és e jövőkép megvalósításához szükséges eszközrendszer felismerése és felhasználása.
Az integráció ilyen eszközrendszernek tekintendő, amely lehetővé teszi a tevékenységek összehangolását, növeli a rendszer hatékonyságát és biztonságát és olyan erőtöbbletet eredményez, amely összefogás nélkül eredménytelen volna.

A takarékszövetkezet 1993. október 13-án aláírta az integrációs szerződést, amely 235 takarékszövetkezet önkéntes megállapodása volt.

Az integrációs szerződés rögzíti a résztvevők célját, az integráció alapelveit és intézményrendszerét.

A szövetkezeti formában működő pénzintézetekre vonatkozó szabályok általában szigorodtak, ugyanakkor az állam kedvezményekkel segítette jövedelmező működésüket.

Az állam a jegybankon keresztül jövedelmezőségi kedvezményt nyújtott az integrációban résztvevő takarékszövetkezeteknek:
- kötelező tartalék állampapírban történő teljesíthetőségére,
- az MTB által nyitott folyószámla-hitelkeret igénybe nem vett részének likvid eszközként történő elismerésére és
- az MTB-nél elhelyezett lekötött betétek bizományos hányadának a likviditási mutató számításánál nulla súlyozással történő figyelembe vételének lehetőségére vonatkoznak.

Az integrált takarékszövetkezetek pénzforgalmi számlájának vezetésére az MTB Rt. kapott felhatalmazást a jegybanktörvény alapján. Az MTB Rt. az integrált takarékszövetkezetek ún. levelező bankja, a GIRO-elszámolási rendszerhez rajta keresztül kapcsolódnak.

A takarékszövetkezet legfontosabb feladata az 1990-es évek elején a két meghatározó és alapvető - Szövetkezeti Törvény, Pénzintézeti Törvény, majd a Hitelintézeti Törvény - egymás mellett élő és ható törvény előírásainak való megfelelés.

A szövetkezet 1992-ben módosított alapszabálya alapján választotta újjá az igazgatóságát, felügyelő bizottságát, a szövetkezet elnöke társadalmi tisztségként töltötte be funkcióját, a szövetkezet élére ügyvezető igazgató került kinevezésre. A kirendeltségeknél az intéző bizottságok megszűntek, helyi küldöttek képviselték, képviselik a tagok érdekeit.

A szövetkezet üzleti tevékenységének feltételrendszere lényegesen megváltozott korábbi gyakorlathoz képest új banktörvénynek való megfelelést követelt. Az aktív és passzív bankügyletek területén állandóvá vált a kamatkondíciók változása, a pénzpiacon túlkínálat jelentkezett.

A súlypont a kihelyezések tekintetében a betétekről a megbízható adósokra összpontosult. Azonban jelentős változás következett be a kihelyezések biztonságát illetően is. A gazdaságban jelentkező problémák mellett és azokkal összefüggésben a biztonságosnak tűnő adósoknak nyújtott hitelek és kétessé és rosszá váltak.

Az 1992. üzleti év volt az első, amelyben már érvényesültek a banktörvény követelményei, új, a korábbinál súlyosabb feltételekhez mérten kellett a szövetkezetnek működnie.
A törvénynek való megfelelést kellett előtérbe helyezni, különös figyelemmel a biztonságos működés követelményeire.
A BAF T-94/1992. sz. határozat az 5/1994. és 304/1995. határozattal kiegészítve meghatározta a takarékszövetkezet tevékenységét.

A takarékszövetkezet 1992. évi eredményei már a várakozásnak megfelelően alakultak. Bizonyították a takarékszövetkezetnek, a talpon maradás esélyét, sőt egy biztató jövőképet is megalapozhattak, egy óvatos, gyorsan reagáló, megfontolt döntésekre alapozott pénzügyi gazdálkodás, minőségi hitelezési tevékenység, megbízható számítógépes ügyviteli rendszer kialakítása esetén.
Fontos és meghatározó tényezővé vált a tőkeállomány növelése, amely alapvetően a gazdálkodás eredményességétől függ. A takarékszövetkezet saját helyzetét és lehetőségeit felismerve megteremtette a növekedés lehetőségeit, figyelemmel kísérve a makrogazdasági folyamatokat, ezek hatásait.

Az időszakra jellemző a betétkamatok gyors változása jellemző, ami nem ösztönözte a hosszabb időre való betét elhelyezéseket.
A takarékszövetkezetnél betétállomány növekedése dinamikus, de nagy átrendeződés a jellemző, a rövidebb időre történt elhelyezéseknél növekvő, míg a hosszabb idejű lekötések állományánál folyamatosan csökkenő a tendencia.
Ez a jelenség a nemzetgazdasági helyzet, az inflációs folyamat eredményére vezethető vissza.
Nő a lakossági igény az értékpapír jellegű betétformák iránt. Előnyei rövid időre való lekötés, rövid idő alatt jó hozamot biztosít, a betétes a piaci változásokhoz jól tud alkalmazkodni, megfelelően tudja forrásait kamatoztatni.
A szövetkezet egyes betétfajtákat ezen gazdasági okokból megszüntetett és folyamatosan új konstrukciókat vezetett be.
A takarékszövetkezet dinamikus fejlődését a hitelnyújtási tevékenység bővítése és növelése nagyban elősegítette. A működési terület adottságait a tagsági környezetet felhasználva folytatta e tevékenységet.
Jászberény a Ford Autó Értékesítő Kft-vel kötött megállapodás alapján vállalkozók részére új Ford haszonjárművek vásárlásához nyújtott hitelt kb. 100 mó Ft-ot.

A vállalkozókkal kialakult hitelezési kapcsolatot folyamatosan számlavezetési tevékenységgé és forgalommá alakította ill. bővítette.

Bekapcsolódott a takarékszövetkezet a községek gázellátási programjára. Pusztamonostor és Jászfelsőszentgyörgy lakosságának mintegy 80 %-a vette igénybe a gázközmű fejlesztési hitelt a takarékszövetkezet közreműködésével.
1993. és 1994. év folyamán a belső gázszerelésre benyújtott igények kielégítése is folyamatossá vált. A kifolyósított összeg megközelítette a 100 millió Ft-ot.
A hitelkihelyezések bővülését jelentette az agrárszektor finanszírozása, a 182/1993. sz. továbbiakban a 177/1995. sz. kormányrendelt és a 44/1995. FM. Rendelet alapján.
A takarékszövetkezet a területén működő Zagyvamenti Mg. Szövetkezet tagjainak valamint egyéni kistermelőknek nyújtott folyamatosan vetőmag vásárláshoz, gépbeszerzéshez, egyéb mezőgazdasági termelési beruházást elősegítő eszköz és eszközrendszer megvalósításához hitelt.
A kedvező kihelyezést biztosítja az agrárhitelezési tevékenységre az állami garancia vállalás, valamint, hogy a szövetkezet csatlakozott az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítványhoz is.

A hitelkihelyezések között továbbra is jelentős arányt képviselnek a fogyasztási jellegű lakossági hitelek, melyek jellemzői:
- viszonylag rövid futamidő
- felhasználását a pénzintézet nem ellenőrzi
- záloghitel formájában is igénybe vehető /az aranytárgyak zálogba vételére működő "zálogház" keretein belül/,
- max. összege 500.000 Ft
- piaci kamatozása és a forgási sebessége miatt jelentősen emeli a szövetkezet kamatjellegű bevételeit.

A takarékszövetkezet hitelezési politikája óvatos, a PIT szerinti nagy hitelek folyósítása nem jellemző.
A takarékszövetkezet kihelyezései, annak összetétele határozza meg a takarékszövetkezet biztonságos működését, a gazdálkodás eredményét. A kihelyezéseknél a likviditási egyensúly folyamatos betartása a cél. A kockázatok csökkentésének eszköze a korszerű szabályzatok elkészítése /pl: adós-hitelminősítési szabályzat, stb./ pontos betartása, alkalmazása, a szükséges tartalékok képzése.

1997. a kétszintű bankrendszer elindításának tizedik évfordulója, talán nem túlzás azt állítani, hogy egy korszak lezárását és egy új korszak elindítását is jelenti.
1997. jan. 1-jén lépett hatályba a Hitelintézeti Törvény, amely az európai normákhoz igazodóan meghatározta a magyar bankrendszer számára a prudens működés feltételrendszerét.

Többek között:
- a pénzügyi szolgáltatások fogalmát,
- a hitelintézetek működésének feltételeit /szervezet, engedélyezés, stb./
- a tulajdonosokra és az alkalmazottakra vonatkozó szabályokat,
- az ügyfélforgalommal kapcsolatos szabályokat,
- a Felügyelet jogállását és feladatait.
Az 1997. HIT. Törvény előírásai nagy megmérettetést tartogattak a takarékszövetkezeti szektor számára. Egyes szabályoknak való megfelelésre ugyan a törvény hagyott némi határidőt, de kibúvót nem.
A Jászfényszarui Tksz. a törvény előírásainak megfelel, további működési feltételeit biztosítottak.

A Tksz. eredménye alapján 1998. évi üzletpolitika célkitűzéseit megvalósította a versenytársakkal való lépéstartás, az ügyfelek igényeinek maximális kielégítése miatt szükségessé vált számítástechnikai és egyéb fejlesztés a költségek igen megemelkedtek, de mindezekkel együtt alapvető piaci pozícióját sikerült megőrizni, sőt bővíteni, az 1998. évben eredményes gazdálkodás mellett a tksz-nek.

A Tksz. Szolnok megye 12 integrációs takarékszövetkezete között 1998. évi előzetes adatok alapján a:
- 1,402 millió a mérlegfőösszege szerint a 4. helyen áll,
- saját tőkéje 125 mó meghaladó,
- 1998. évben bővítette működési területét /új kirendeltséget nyitott a megyeszékhelyen, Szolnokon/
- nagy lépést tett előre a bankkártya üzletág területén - a kiadott kártyák száma meghaladta az 1.000 db-ot, valamint egy kültéri ATM elhelyezése Jászfényszaru városban.

A fejlődés az ezredfordulóig egyenletesen növekvő.

A mérlegfőösszeg és a saját tőke növekedési üteme 20% körül mozgott. A Takarékszövetkezet az ezredfordulón 2 milliárdot elérő mérlegfőösszeggel és közel 200 millió saját tőkével rendelkezett.

A "2000.év" váltásra felkészült informatikai rendszere az évezred váltás kockázatkezelésének teljes körűen megfelelt.

A további tervek azonban új típusú és minőségű banki szolgáltatások felé való törekvést tükrözték.

2000-ben döntést hozott a takarékszövetkezet vezetése új típusú informatikai rendszer a kisbanki BOSS rendszer bevezetéséről.

Az új rendszer új lehetőségeket teremtett a magasabb színvonalú, az ügyfelek igényeit kielégítő, banki termékek és szolgáltatások kialakítására.

A piaci részesedés növelésére való törekvés hatékony eszköze; elősegíti az ügyfélkör biztonságos megtartását, kiemelt szerepe van új ügyfelek megnyerésében, a jövedelmezőség növekedésben, költségek racionalizálásában.

2006. december 29. napjával a Jászfényszaru és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet egyesült az Alsójászsági Takarékszövetkezettel. Az egyesült Takarékszövetkezet 2007-től új néven folytatja tevékenységét. A cég adatai:
NÉV: JÁSZ-TAKARÉKSZÖVETKEZET
Székhely: 5100. Jászberény, Szabadság tér 9-10.
Adószám: 10045936-2-16
Cégjegyzékszám: 16-02-001539
Bankszámlaszám: 11500119-10000843
Mérlegfőösszeg: 8.463.525 eft
Saját tőke: 589.771 eft
Az irányító testület az Igazgatóság 9 főből áll. Elnöke: Csáki Sándorné
A Felügyelő bizottság 8 tagú, Elnöke: Tóth Fekete Sándor
Ügyvezetés 3 fős: Csáki Sándorné elnök-ügyvezető; Tamus Józsefné ügyvezető-főkönyvelő, Lesták Jánosné ügyvezető-igazgató.

2007. július 9-én került átadásra Jászfényszaru városában a takarékszövetkezet új üzletága. A nyitó ünnepséget Csáki Sándorné elnök-ügyvezető tartotta. Az egység új címe: Jászfényszaru, Szabadság u. 1.

2007.12.31-i mérlegfőösszeg: 9.320.400 eft
Saját tőke összege: 682.562 eft
Adózott eredmény: 93.931 eft
Mivel a megválasztott tisztségviselők mandátuma 2008. május 22-ével lejárt, május 26-29. között részközgyűléseken kerültek megválasztásra, 5 évre az új Igazgatósági és Felügyelő bizottsági tagok. Az Igazgatóság 7 főből áll, elnöke: Csáki Sándorné. A Felügyelő bizottság 5 tagú lett. Elnöke: Tóth Fekete Sándor. Ügyvezetést 2 fő látja el : Lesták Jánosné ügyvezető-igazgató és Fodorné Fügedi Ágnes ügyvezető

2008. április 18-án Jászladányban került megrendezésre a 2007. évet lezáró mérleg elfogadó küldöttgyűlés, valamint a takarékszövetkezet jászladányi kirendeltségének 50. éves évfordulója.
Lesták Jánosné ügyvezető-igazgató ünnepi beszédében tájékoztatta a küldöttgyűlést hogyan, és miként alakult meg, a mai területünkön a takarékszövetkezet.

2008. augusztus 22-től a régi helyén, de teljesen felújítva, bővítve fogadja ügyfeleit az Alattyáni kirendeltség. Az ünnepélyes átadásra szeptember 5-én került sor.

Új fejezetet nyitott a szövetkezeti hitelintézet fejlődésében a XXI. században.